Szaladnak ezek,ha kell, ha nem, még vasárnap is.

           -Hová is mész te most kislányom?

           - Jaj mama, tudod, hogy ma dolgozzuk le a múlt heti szünnapot.

      - Ja persze,tudhatnám. És Öcsi, felkelt már?

      - Dehogyis kelt,hadd aludjon, későn jött haza az edzésről,versenyre készülnek.

      - Az urad?

       -Még nem jött haza az ügyeletből

       -Aha! És a kicsik?

       -Mama, azok ma reggel már elmentek úszni. Elfelejtetted?

 El .Nem azon jár nekem az eszem, hanem a vasárnapi ebéden.A leves, a hús, a köret, a saláta, a süti,...Legyen kész délre. Mint rendes háznál, tizenkét ,-na jó,-egy órára.Készítem is sorjába, egyiket a másikba öltve. Versenyt futok az idővel.Ilyenkor nem gondolok másra, főzök.Kedvükre akarok tenni. Előbb hátrakötöm a fejem, és egy friss,vasalt kötényt keresek magam elé.Ez a kis kékbabos , ez jó lesz. A tyúkhúslevest felteszem.Gyönyörű ez a tyúk. Sárga a bőre, rózsaszín a húsa.Amilyennek lennie kell. A zserbóhoz ezekből a friss tojásokból török fel. Ragyog a sárgájuk, mint az érett kajszibarack.Márványosan csillog amikor összekeverem a tejfellel.Míg a tészta pihen,  előkeresem azt a kis ezeréves hegyes kiskésemet. Azzal tudom ügyesen tisztítani a zöldséget.Szinte  ropogva herseg a  a répa, a zeller, meg a többiek, amikor meghámozom. Már előre érzem a zamatát. A zöldségeket már csak az illatukért is érdemes megfőzni.Ünnepi hangulatot áraszt. A pecsenye alá, dobok előbb egy kis füstölt szalonnát,fokhagymát egy hangyányit.Sül a hús, csalogató aromája a többiekétől elválaszthatatlanul összekeveredik, egy déli crescendóba.Egy hálaadó énekbe:” Aki ételt italt adott...”

Figyelsz, mama?Még ne állj meg. És a saláta?

Delet harangoznak.Kész az ebéd. Az ebédjük. Ám, sehol senki, csak én. Magamnak főztem? Most érzem, hogy fáj a derekam.Leülök egy kicsit, itt a fotelben. Ha nem jönnek, el fog hűlni minden.Ezt a kispárnát idegyűröm a fejem alá.Csak egy minutára, egy percre behunyhatom a szememet, igaz?Milyen jól pihenek......jöjjön el a Te országod,miként a mennyben, azonképpen itt a földön is...

                                                     ---------

      - Mama, -suttog egy hang, és morzsák hullanak a fülembe: - Fincsi a sütid mama.

 Felriadok. Elbólintottam? Hohó! Megjöttek, mind megjöttek!

.....és a Te országod, -a vasárnapi békesség öröme, megtalál, -eljő, miként a mennyekben...

                                                           ------ -

-Öcsi, te kutyaházi, ha a sütivel laksz jól, nem tudsz enni a többiből! Ezért főztem?

                                                     ******