Ringatás        Az a rongybaba volt az oka. Megölelte, magához szorította.A baba puha feje, a nyakához szorult, Először a gyomrában érezte  a jóleső régről ismerős bizsergést. Elámult. Aztán hagyta, hogy  egész mivoltában, még a…

                                                                ”Földi ember kevéssel beéri,                                                                  Vágyait ,ha kevesebbre méri.”                                                                                         Arany János Ma sem…

                                                                                                                  „Mint az ékszerek a szavak”  - Krúdy Gyula -.  A buszváróba igyekeznék, a jegypénztárhoz, ám fogalmam sincs, hogyan jutok be, az ajtóban csoportosuló kamaszoktól. Szeretném, ha önként…

Ez az a végtelen zöld mező! A koraest folyóparti béka-muzsikája! Ez az a fodormenta illat! Erős a kívánság bennem, hogy visszaidézzem azt az éltető időt. Miért ne tudnám? Ugyanaz a folyó. Ezek azok a fűzfák. Koraest van most is... ...megyek nanám kezét fogva, a Kálló partra... Most egy ideig itt…

Reggelenként, innen a hatodikról nézegetek az utcára. Építkeznek. Itt, ahol ház, házat ér, már csak ott szemben a sarkon van még egy dúsan zöldellő, lombos diófa. Annak  integetek: -Jó reggelt,felébredtél? A szélben hajlongó ága, levele mintha visszaintene: Szomszéd, a szomszédnak. Ma is nyitom az…

 Icuka még mindig Icuka holott így ránézésre már Ilonának is nehezen nevezhető, ahogyan az évek „megrabolták”, a járása nehézkes, a lábai dagadtak, a szeme körül sötét karikák.  A frizurája, hát az is olyan,- mit mondjak,- nyárias. Mintha soha nem nézne tükörbe. Ámbár, a kedve, a magabízó csöndes…

Ciceróról ,- a rómairól,följegyezték,hogy egyszerre hét levelet diktált zseniálisan. Irénkéről még eddig nem jegyeztek föl semmit.  Irénke a mi ÁBC áruházunk pénztárában mosolyog nap mint nap. Pár perc alatt átrakja az árút, amit vásároltam, - egyik kosárból a másikba. Bal kézzel. Jobb…

Egymagam is el tudok én jönni az iskolába. Már négy vasárnapja elmúlt, hogy iskolás vagyok. Azt mondtam az anyának, hogy már nem hozzon el, mert a nagyok kicsúfolnak engem, hogy nem dedós már, mégis az anyja cipeli a táskáját. Nem szeretem a hátamon vinni,  az nagyon dedós. A nagyok azok a vállukra…

 Arany Piroska: Háboarús időkből       (karcolat) A második világháború jár az eszemben.Most ne legyints, hogy persze, a régi nagy események, a sok szenvedés, amit ki kellett bírni a katonáknak-.Hősködni akarsz, - Várj, még nem ilyesmiről akarok beszélni. Hiszen nem voltam katona még csak felnőtt…

A lovak, lassú egyenletes dobogással lépegettek a dűlőúton. Nem kellett ostor, maguktól igyekeztek hazafelé.  A széles határon messze ellátni, bár így a szekéren ülve, sem a távoli tanyák, sem a görbe akácok, vagy a sudaras nyárfák nem tűnnek azonnal az ember szemébe. Fel kellett volna állni a…