Anyuka mindig attól félt, hogy ha nem lesz elég szigorú a lányaihoz, azokban nem alakul ki az a méltósággal hordott nőies lelki tartás, az az erkölcsileg feddhetetlen viselkedés, amivel kiérdemlik a falu megbecsülését. Ezért aztán mi nem is divatozhattunk, nem lehettünk könnyelműen ihogó-vihogó…

Most én azon gondolkozok, hogy azt monta a tanítónéni, hogy írjunk házit a testvérünkről. Nekem van testvérem, úgy hívják, hogy Mátyás, mert Mátyás napkor született, csak mink úgy mondjuk neki, hogy Matyi. Mérges rám, mert én úgy hívom, hogy hüvelykmatyi, mert még kicsi. Nem nagyon kicsi, mert már…